Hogyan szállítsuk kerékpárunkat?

A vasúti kerékpárszállítás az esetek egy részében folyamatos szerencsejáték a MÁV hálózatán. Annak ellenére, hogy az internetes menetrend egy-egy vonatnál jelzi a kerékpárszállítás lehetőségét, korántsem garantált, hogy a szerelvényben közlekedni is fog a megfelelő kocsi - erről utas-panaszos blog-bejegyzések tucatjai árulkodnak. Igaz ugyan, hogy kerékpárszállító kocsi nélkül közlekedő vonatokon is lehet utazni biciklivel - az első és utolsó másodosztályú kocsi peronján helyezhető el a kétkerekű -, de teljesen változó hogy hogyan áll ehhez a vonaton szolgálatot teljesítő jegyvizsgáló. Az IC-n érvényes menetjeggyel, kerékpárjeggyel és helyjeggyel kell rendelkezni ahhoz, hogy felvihessük drótszamarunkat.

Manapság egyre többen járnak családostól biciklizni, sőt sokan a nyaralásra is viszik magukkal a kerékpárt, hogy kényelmesen, olcsón bejárhassák az egész környéket. Ehhez természetesen olyan autóra van szükségük, melyen egyszerűen szállítható a kétkerekű. Lássuk, milyen módszerek léteznek a szállításra! Az egyik, lehetőség az autóba beépíthető rögzítő szerkezet. Ezek általában az egyterű kategóriára jellemzőek. Ehhez szükség van 3 speciális sínre, melyeket a hátsó üléshez, illetve csomagtartóhoz lehet rögzíteni. Előnye: hogy a bicajt így széltől, esőtől és persze a lopástól is megvédheti. Hátránya, hogy jelentősen csökken a rakodóterület az autóban. A hátsó üléseket szinte nem is lehet használni, illetve a csomagoknak is kevesebb hely jut.

Akinek kevesebb helye van, választhat az autó tetejére, illetve hátuljára szerelhető csomagtartó között. A tetőcsomagtartó az egyik legnépszerűbb és legolcsóbb szállítási mód. Akár 4 kerékpárt is vihet az autó tetején. Fontos, az elmúlt évek tesztjei kimutatták: az olcsóbb változatoknál problémák adódhatnak a rögzítéssel. Ezért nem árt, ha legalább 15-20 ezer forintot szánunk egy tartóra. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a tetőn szállított kerékpárok a súly, illetve a szél miatt befolyásolják az autó teljesítményét és fogyasztását. Könnyebb a dolguk azoknak, akik a jármű hátuljára, illetve vonóhorogra szerelt tartón vihetik a kétkerekűeket. Az így szállított kerékpárnál kisebb az ellenállás, és ezzel csökkenthető a fogyasztás is. A lényeg: mindig olyan tartót válasszunk, amely az autónkhoz tökéletesen illeszkedik.

Torontóban már 2005-ben, más kanadai városokhoz hasonlóan a városi buszok elejére kezdtek kerékpárszállításra alkalmas tárolókat szerelni. Bár 43 ezer napi utasra mindössze 20 bicikli jutott, mégis a program folytatása, és a bővítés mellett döntöttek. A kerékpárszállító alkalmatosságok a nap bármely szakaszában bárki használhatja – Kanadában - önállóan 12 év felett. Amennyiben a két bicikli elhelyezésére alkalmas eszköz tele van, csúcsidő esetén a kerékpárosnak meg kell várnia a következő buszt, csúcsidőn kívül azonban a sofőr döntésétől függően lehetőség van ilyen esetekben a busz utasterében is szállítani a bringát. Az elmúlt 5 évben több, mint 2 millió kanadai dolláros program keretében 1660 buszra szereltek fel hasonló eszközt, keresztül-kasul behálózva ezekkel a buszokkal Torontót. A cikket követő hozzászólásokból kiderült, hogy nemcsak Kanadában, hanem Hollandiában vagy éppen San Fransisco-ban is van ilyen lehetőség.

Mi a helyzet Bp-en? A metrón kerékpár nem szállítható, csak a HÉV vagy a fogaskerekű járművek kijelölt kocsijain, 1 vonaljegy vagy gyűjtőjegy érvényesítésével, illetve kerékpárbérlettel. A kezelt jegy a vonal, a bérlet bármely vonal teljes hosszán érvényes a kerékpár szállítására. Egy peronon legfeljebb 4 db kerékpár szállítható. A peronon? Megnéztem a szó jelentését: a peron: a vasút melletti fel- és leszállásra kialakított járda. Szóval a járdán szállítható? Érdekes!? A kerékpárbérlet kerékpár szállítására a BKV összes, piktogrammal jelzett, arra alkalmas járművén jogosít. Amennyiben az utas bérlete valamely viszonylatra nem érvényes, csak saját maga számára kell a megfelelő jegyet, vagy bérletet megváltania. A kerékpárbérletnek havi változata van, és matrica formájában ragasztják fel az utas bérletére. DE fontos! kedvezményes éves, negyedéves, havi és HÉV-bérletekhez váltható.

Átadták London első bringa-sztrádáját
London mindent megtesz a bringás közlekedés támogatásáért, ennek legújabb példája a napokban átadott sztráda, a Barclays Cycle Superhighway. Boris Johnson, London polgármestere szerényen csak „cycle revolution” jelzővel illette azt a folyamatot, ami ezzel a bringás szuper-sztrádával elindult a városban – írja a greenpolis.wordpress.com. A londoni kerékpárút 1,5 m széles, feltűnő kék színre festték, így jelentősen nagyobb biztonságot nyújt a „hagyományos” bringa-utaknál. Összesen 12 útvonalat terveznek kiépíteni hasonló módon, az első 8,5 mérföld hosszú útvonal Colliers Wood, elővárosból indul, és a városközpontba vezet, forgalmas utakon keresztülvágva. A második Barking-ből vezet majdnem a Towerig. A „kerékpár-forradalmat” nem aprózzák el a britek: a kék sztrádák mellett ugyanis komoly bringás-rendőrséget és további 66 ezer bringatárolót terveznek kialakítani 2012-ig.

Lássuk, hogy őrzik a kerékpárokat szerte a nagyvilágban? Ezek általában fizetős parkolóhelyek, de mindkét fél jól jár, hiszen a tulajoknak megér ennyit a biztonság, a város pedig egy autó helyén 6-10 bringát tud elhelyezni, így a forgalom-csökkentéssel párhuzamosan bevételre is szert tesz. Tokióban havi 20 dollárnak megfelelő összegért biztonságban tudhatjuk a bringánkat, persze high-tech körülmények között. Az önműködő, mélygarázsos parkoló, amely 6.480 kerékpárt tud tárolni maximum, igen könnyen, egy kártyával használható, és 22 mp alatt onnan, hogy jeleztük: szükségünk van a járművünkre, meg is kapjuk. Washington DC-ben, egy jelképes, 150 helyes bringatároló található, a főváros lakosságának egyelőre csupán 2%-a kerékpárhasználó. A parkoló azonban több mint egy egyszerű tároló: helyet kapott itt bringa-szervíz, kölcsönző, sőt, még öltöző, ruhatároló rész is.

A brazíliai São Paolo-ban havonta csupán 5 dollárba kerül a bringatárolás, ami nem csak a tulajoknak jó. Az alacsony ár ugyanis annak is köszönhető, hogy szinte nulla technikai megoldás van beépítve, így biztosítanak munkát jó pár embernek. Ráadásul 1.700 drótszamár fér el egyszerre benne. Itt úgy lógnak a járművek egymás mellett, mint a ruhatárban a kabátok. Amsterdam-ban a központi állomás melletti tároló nem kevesebb, mint 7 ezer kerékpár parkoltatására alkalmas, a MacBike épülete azonban nélkülöz minden kényelmi megoldást: Le, fel lépcsőn kell caplatni, és akárcsak az autók esetében, meg kell keresni a járművünket.

Az arizonai Tempe városa igazán nem nagy település, mindössze 160 ezren lakják. Ehhez képest példásan kerékpár-barát város, amit a közösségi közlekedés központi épületében elhelyezett tároló-rendszer is bizonyít. Az épület már magában is remek, zöldtetővel rendelkezik és 50%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy átlagos hasonló méretű intézmény. A bringatárolóban zuhany és zárható szekrény is a bérlők rendelkezésére áll, ami az arizonai klímát ismerve szintén elismerésre méltó. Az éves díj 144 dollár. Nem éppen eszkimóknak, Spanyolország több városában tűnt fel a kerékpáriglu, a „bigloo”. Kártya bemutat, ajtó kinyílik, bringa/táska/sisak stb berak, ajtó el, bringa el is tűnt. Majd kivenni hasonlóképp kell, a gyártó szerint pár másodperc alatt kiadja a gép a tulajdonunkat. A legjobb benne, hogy nagyon kevés helyet igényel a városban, egy 23 férőhelyes tárolónak csak 1,5 m-es lyuk.

Forrás a Szerkesztőségben!